-Keljetek már fel-mondta sipítozós hangjával.
-Kussolj már el-nyomta fejét párnája alá Michan.
-SoYoung, látod most hogy beszél velem? Ezt is csak te csináltad-morgott.
-Aham, büszke vagyok rád Micha! -pacsiztunk le.
Miért mondja ezt ez a hárpia? Mert én vagyok a legnagyobb lázadó a családba és Michan-t is belevettem már,hogy lázadjon.
-Ki lehet fáradni-tolta ki a szobánkból Michan ezt a boszokányt. Vissza vágódott az ágyábaa és még pár percig forgolódtunk. Aztán már az apja aki amúgy egy papucs,vagy ahogy én hívom "Pacsker",mert amint visít ez a túlmérezett újévi malac,Ő ugrik,jött be. És neki "szent" (amúgy nekem nem csak szegény lánynak) a szava úgyhogy fel kellett kelnünk. Előkerestük az egyenruháinkat én feldobtam egy laza sminket és a kedvenc csukámat ami veretes (veretes cucc őrületem van) és a deszkáinkat elővéve álltunk rá a ház előtt. Én a korláton csúsztam le,és Michan még visszanézett az élő energiavámpírra:
- Majd jövünk! intett és elgurultunk a suliig,amit én börtönnek hívok.
*
- Soyoung, és Micha, csalódtam
bennetek, az előző teszt sokkal jobb volt! -rakta le Soyun tanárnő a
teszteket- Legyetek szívesek, a csengő után bent maradni- ezután kopogtak- szabad!
Három srác jött be az igazgatóval.
- Soyun tanárnő, ők lesznek az új diákok-mondta majd kiment.
- Óh, nagyszerű. Kérlek, mutatkozzatok be. - mosolygott a tanárnő.
- De dögös maga tanárnak. - mondta az egyik. Ránéztem a mellettem ülő Michan-ra aki csak kuncogott,és engem is elkapott a nevethetnékem.
- Köszönöm, ezt bóknak veszem. - bólintott.
- Hali, Min Yoongi vagyok. De csak Suga. - mondta az egyik, aki kicsit előre lépett. - Yoongi, ülj le kérlek. - mutatott a szabad helyre..
- Sziasztok - hajolt meg a másik fekete hajú. -Jeon Jeongguk vagyok, De csak Jungkook. - mosolygott. Most komolyan. Hogy eleht valaki ennyi édes és cuki,és egyszerűen tökéletes egy testben? Ő egy kis cukiság volt a két idióta mellett.
- Ülj le Jungkook. - mutatott a másik szabad hely felé. Én csak szememmel,de követtem minden egyes mozdulatát.
- Park Ji Min. - mondta az utolsó. Na Ő egy igazi izompacsirta.
- Ülj le Jinim. - bólintott és leült ő is. - Na szóval, a helyzet a következő, három új osztálytársatok van, mert az előző iskolát ahol voltak, bezárták. És minden közeli suliba küldtek diákokat, ide hozzánk pedig csak hetet. És van egy jó hírem, szombaton Tavaszi bál. - erre mindenki újongani kezdet, kivéve a három új fiút. -Köszönhetően nekem. - mondta büszkén.
- Köszönjük tanárnő. - mondta Michan.
- Semmiség. - legyintett. És kicsengettek. Épp ki akart menni Michan a teremből,de rájött az eszed kicsilány,hogy bent kell maradnunk. Én csak a tolltartómat pakoltam el a könyveimmle együtt,és néztem JungKook-t ahogy elhagyja a termet. - Lányok, ha nem fogtok, minimum három jeggyel javítani, megbuktatlak titeket. -közölte velünk a Tanár Nő. Itt így lefagytam mint egy hibernált zombie.
- De ezt nem teheti. - akadtam ki.
- De! - vette a kezébe a papírt. -Ezt írja alá valamelyik szülő, és utolsó óra után várlak titeket termet díszíteni. Elmehettek.
Kimentünk szünetre és találkoztunk a csajokkal akik megmutatták hogy nekik kik az osztálytársaik.
- Sziasztok! -jöttek oda a fiúk.
- Sziasztok! -köszöntük egyszerre a lányokkal. Már épp készültek volna udvariasan bemutatkozni amikor Michan leállította Őket.
- Nem kell ennyire udvariasnak lenni! -oda nyújtotta a kezét Suga-nak majd megszólalt- amúgy Lee Michan vagyok -nevettet -az uncsim Lee Soyoung -mutatott rám. Ekkor becsengettek és mi már mentünk is mert nem szabad késnünk.
Egész órán JungKook-t figyeltem Az arcát,a mozdulatait. Szinte már-már csak elbambultam rajta. Mikor vége lett az óráknak Michan és én lementünk egy kicsit deszkázni. Megint pár új trükkel próbálkoztam,és sikerült. Mikor oldalra fordítottam a fejem,akor láttam,hogy a fiúk minket néztek. Egymásra mosolyogtunk és mentünk diszíteni. A Tanár Nő is ott volt. A héliumos lufit én inkább fogyasztásra használtam.
- De cuki hangom van! -szívtam a héliumot.
- Idióta! -nevetett Michan.
- De most mondd azt,hogy nem vagyok így szexi! -szívtam még egy kicsit,és már tényleg nagyon vékony hangom lett.
- Te nagyon beteg vagy! -fulákolt Michan.
- Tudom,ez bók volt. - a Tanár nő ezt csak egy fejrázással díjazta.
Mikor végeztünk hazamentünk,és otthon ez a hárpia már megint előjött a barlangból. Mikor hazaérünk,és ez a nőszemély kilép a konyhából (megjegyzem: nem tud főzni,ezért is eszünk mindig gyorsakaját) akkor olyan,mint a mesékben,amikor a sárkány kilép a barlangból.
- Már megint késtetek! -üvöltözik Michan-al.
- De anyu!
- Nincs de!
- De van! -ugrok le a kanapé háttámlájáról. - Arról nem mi tehetünk,hogy suli bál lesz. Vagy ha igen,akkor jobb lesz ha felfordul,és úgy marad,míg a fejébe nem száll a vér,mert a sulink is gondosabb mint maga! -fogtam meg Michan kezét,és a deszkákat hónom alá véve otthagytam a sárkányt.
Annyira irritál ennek a nőnek a jelenléte,hogy hányingert kapok. Mikor hazamentünk,csak puffogot a sünhal,nem mert hozzámszólni. Én sokszor elhajtom melegebb éghajlatra,de még akkor is visszaszól. Elmentünk zuhanyozni,és már vártuk a szombat estét.
Három srác jött be az igazgatóval.
- Soyun tanárnő, ők lesznek az új diákok-mondta majd kiment.
- Óh, nagyszerű. Kérlek, mutatkozzatok be. - mosolygott a tanárnő.
- De dögös maga tanárnak. - mondta az egyik. Ránéztem a mellettem ülő Michan-ra aki csak kuncogott,és engem is elkapott a nevethetnékem.
- Köszönöm, ezt bóknak veszem. - bólintott.
- Hali, Min Yoongi vagyok. De csak Suga. - mondta az egyik, aki kicsit előre lépett. - Yoongi, ülj le kérlek. - mutatott a szabad helyre..
- Sziasztok - hajolt meg a másik fekete hajú. -Jeon Jeongguk vagyok, De csak Jungkook. - mosolygott. Most komolyan. Hogy eleht valaki ennyi édes és cuki,és egyszerűen tökéletes egy testben? Ő egy kis cukiság volt a két idióta mellett.
- Ülj le Jungkook. - mutatott a másik szabad hely felé. Én csak szememmel,de követtem minden egyes mozdulatát.
- Park Ji Min. - mondta az utolsó. Na Ő egy igazi izompacsirta.
- Ülj le Jinim. - bólintott és leült ő is. - Na szóval, a helyzet a következő, három új osztálytársatok van, mert az előző iskolát ahol voltak, bezárták. És minden közeli suliba küldtek diákokat, ide hozzánk pedig csak hetet. És van egy jó hírem, szombaton Tavaszi bál. - erre mindenki újongani kezdet, kivéve a három új fiút. -Köszönhetően nekem. - mondta büszkén.
- Köszönjük tanárnő. - mondta Michan.
- Semmiség. - legyintett. És kicsengettek. Épp ki akart menni Michan a teremből,de rájött az eszed kicsilány,hogy bent kell maradnunk. Én csak a tolltartómat pakoltam el a könyveimmle együtt,és néztem JungKook-t ahogy elhagyja a termet. - Lányok, ha nem fogtok, minimum három jeggyel javítani, megbuktatlak titeket. -közölte velünk a Tanár Nő. Itt így lefagytam mint egy hibernált zombie.
- De ezt nem teheti. - akadtam ki.
- De! - vette a kezébe a papírt. -Ezt írja alá valamelyik szülő, és utolsó óra után várlak titeket termet díszíteni. Elmehettek.
Kimentünk szünetre és találkoztunk a csajokkal akik megmutatták hogy nekik kik az osztálytársaik.
- Sziasztok! -jöttek oda a fiúk.
- Sziasztok! -köszöntük egyszerre a lányokkal. Már épp készültek volna udvariasan bemutatkozni amikor Michan leállította Őket.
- Nem kell ennyire udvariasnak lenni! -oda nyújtotta a kezét Suga-nak majd megszólalt- amúgy Lee Michan vagyok -nevettet -az uncsim Lee Soyoung -mutatott rám. Ekkor becsengettek és mi már mentünk is mert nem szabad késnünk.
Egész órán JungKook-t figyeltem Az arcát,a mozdulatait. Szinte már-már csak elbambultam rajta. Mikor vége lett az óráknak Michan és én lementünk egy kicsit deszkázni. Megint pár új trükkel próbálkoztam,és sikerült. Mikor oldalra fordítottam a fejem,akor láttam,hogy a fiúk minket néztek. Egymásra mosolyogtunk és mentünk diszíteni. A Tanár Nő is ott volt. A héliumos lufit én inkább fogyasztásra használtam.
- De cuki hangom van! -szívtam a héliumot.
- Idióta! -nevetett Michan.
- De most mondd azt,hogy nem vagyok így szexi! -szívtam még egy kicsit,és már tényleg nagyon vékony hangom lett.
- Te nagyon beteg vagy! -fulákolt Michan.
- Tudom,ez bók volt. - a Tanár nő ezt csak egy fejrázással díjazta.
Mikor végeztünk hazamentünk,és otthon ez a hárpia már megint előjött a barlangból. Mikor hazaérünk,és ez a nőszemély kilép a konyhából (megjegyzem: nem tud főzni,ezért is eszünk mindig gyorsakaját) akkor olyan,mint a mesékben,amikor a sárkány kilép a barlangból.
- Már megint késtetek! -üvöltözik Michan-al.
- De anyu!
- Nincs de!
- De van! -ugrok le a kanapé háttámlájáról. - Arról nem mi tehetünk,hogy suli bál lesz. Vagy ha igen,akkor jobb lesz ha felfordul,és úgy marad,míg a fejébe nem száll a vér,mert a sulink is gondosabb mint maga! -fogtam meg Michan kezét,és a deszkákat hónom alá véve otthagytam a sárkányt.
Annyira irritál ennek a nőnek a jelenléte,hogy hányingert kapok. Mikor hazamentünk,csak puffogot a sünhal,nem mert hozzámszólni. Én sokszor elhajtom melegebb éghajlatra,de még akkor is visszaszól. Elmentünk zuhanyozni,és már vártuk a szombat estét.
*
Szombat. Bál. Suliban. Én cicalánynak öltöztem. A szobánkban,még egymást sminkeljük.
Engem cukin kifestett Michan,és én is Őt. Mivel vámpír,így jó sok fehér púderrel vontam be arcát. Mikor lementünk a hárpia majdnem szívrohamot kapott mikor meglátta Michan-t. Szexi vámpírlány lett ennyi. Attól,mert holt sápadt és nagyon szexi attól,még ugyan az a kis lázadó akit faragtam belőle. Néha olyan büszke vagyok magamra,hogy egy lázadót csináltam az unokatesómból,hogy elmondani nem tudom. Rajtam is rajtam volt már a jelmez,és úgy mentünk be a suliba. Mindenki bulizott,és táncolt. Megkerestük a lányokat,és együtt beszélgettük,mikor a fiúk is csatlakoztak,a bordásfalra másztam és egy héliumos lufit leszedtem.
- Neee!! SoYoung nee!!! -nevet előre Michan és gyorsan beleszívok lufiba.
- Miért ne? Nagyon cuki! -szólalok meg és nagyon cuki vékony hangom van amin a fiúk is nevetnek. A bál jól telik,legfőképp,hogy mindig héliumozok. Azt hittem hozzászoknak,de nem bírják ki nevetés nélkül.
Engem cukin kifestett Michan,és én is Őt. Mivel vámpír,így jó sok fehér púderrel vontam be arcát. Mikor lementünk a hárpia majdnem szívrohamot kapott mikor meglátta Michan-t. Szexi vámpírlány lett ennyi. Attól,mert holt sápadt és nagyon szexi attól,még ugyan az a kis lázadó akit faragtam belőle. Néha olyan büszke vagyok magamra,hogy egy lázadót csináltam az unokatesómból,hogy elmondani nem tudom. Rajtam is rajtam volt már a jelmez,és úgy mentünk be a suliba. Mindenki bulizott,és táncolt. Megkerestük a lányokat,és együtt beszélgettük,mikor a fiúk is csatlakoztak,a bordásfalra másztam és egy héliumos lufit leszedtem.
- Neee!! SoYoung nee!!! -nevet előre Michan és gyorsan beleszívok lufiba.
- Miért ne? Nagyon cuki! -szólalok meg és nagyon cuki vékony hangom van amin a fiúk is nevetnek. A bál jól telik,legfőképp,hogy mindig héliumozok. Azt hittem hozzászoknak,de nem bírják ki nevetés nélkül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése